Üdvözöljük a Magas Tátra szívében!
Erika 06 309 319 243
András 06 309 440 182
András 06 309 440 182
info@tatraktiv.hu
Az oldalt a Tatraktiv ® készítette. Minden jog fenntartva.
 (86 x 85).jpg)
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
.jpg)
Lőcse városa és a Szepesi Vár
(Levoca & Spissky hrad)
(Levoca & Spissky hrad)
Kellemes, egynapos kirándulást tehetnek a Szepességben, ha ellátogatnak Lőcsére, amely a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb szabad királyi városa volt, valamint megnézik a Szepesi várat, mely szerepel az UNESCO világörökségének listáján.
Lőcse kb. 50 kilóméterre van Ótátrafüredtől, dél-keleti irányban. Az útvonal Poprádon át vezet Lőcsére. Poprádon figyelni kell a kitett táblákat, vagy megkeresni a 18-as számú utat (E50), mely kivezet a városból. Ezen az úton tovább haladva - Poprádtól még kb. 35 kilométer - egyenesen Lőcsére jutunk.
Tekintettel arra, hogy az út dombokról lefelé visz Lőcse felé, már messziről tökéletes városi panorámában gyönyörködhetünk.
A városba való belépés és az óriási főtérre való pillantás után nem kétséges, hogy olyan városban vagyunk, amely a középkorban európai jelentőségű volt. A főtéren két gyönyörű épület dominál: a Szent Jakab templom és a városháza.
Idősebbek még emlékezhetnek a városházára, mely az egyik fő helyszíne volt a "Fekete Város" című sorozatnak. A film Mikszáth Kálmán azonos című regényéből készült, Lőcsén forgatták az MTV-sek, az azóta sajnos már elhunyt Bessenyei Ferenc főszereplésével. A városháza előtt a középkori női szégyenketrec áll. (Ide a férjükhöz hűtlen asszonyokat zárták bűnhődni) Ó azok a régi szép idők...
A Szent Jakab templom, 11 gótikus és reneszánsz oltárával és belső díszítésével szintén érdemes figyelmünkre. A templomban található a világ legmagasabb gótikus oltára.
Arról, hogy a város 1922-ig Szepes-megye székhelye volt, a klasszicista stílusú nagy és szomszédságában álló kis megyeháza vall. A főtér majdnem minden háza középkori formájában maradt fenn. A házak közül a legértékesebbek a Thurzó-ház, Lőcsei Pál mester háza, a volt sturi evangélikus líceum épülete, a szépen felújított kereskedőház. A városi falak is hatalmasak és többségükben fennmaradtak. Megkapó szépségüek a szász és magyar építésű házakból álló girbe-gurba utcácskák, melyekbe benézve akár 300 évet ugorhatunk vissza a történelemben.
Lőcsét elhagyva, továbbra is a 18-as (E50) úton haladva (mintegy 20 -22 kilométert) jutunk el a Szepesi várhoz. A vár már messziről látszik az autóból is jobb kéz felől.
Lőcse kb. 50 kilóméterre van Ótátrafüredtől, dél-keleti irányban. Az útvonal Poprádon át vezet Lőcsére. Poprádon figyelni kell a kitett táblákat, vagy megkeresni a 18-as számú utat (E50), mely kivezet a városból. Ezen az úton tovább haladva - Poprádtól még kb. 35 kilométer - egyenesen Lőcsére jutunk.
Tekintettel arra, hogy az út dombokról lefelé visz Lőcse felé, már messziről tökéletes városi panorámában gyönyörködhetünk.
A városba való belépés és az óriási főtérre való pillantás után nem kétséges, hogy olyan városban vagyunk, amely a középkorban európai jelentőségű volt. A főtéren két gyönyörű épület dominál: a Szent Jakab templom és a városháza.
Idősebbek még emlékezhetnek a városházára, mely az egyik fő helyszíne volt a "Fekete Város" című sorozatnak. A film Mikszáth Kálmán azonos című regényéből készült, Lőcsén forgatták az MTV-sek, az azóta sajnos már elhunyt Bessenyei Ferenc főszereplésével. A városháza előtt a középkori női szégyenketrec áll. (Ide a férjükhöz hűtlen asszonyokat zárták bűnhődni) Ó azok a régi szép idők...
A Szent Jakab templom, 11 gótikus és reneszánsz oltárával és belső díszítésével szintén érdemes figyelmünkre. A templomban található a világ legmagasabb gótikus oltára.
Arról, hogy a város 1922-ig Szepes-megye székhelye volt, a klasszicista stílusú nagy és szomszédságában álló kis megyeháza vall. A főtér majdnem minden háza középkori formájában maradt fenn. A házak közül a legértékesebbek a Thurzó-ház, Lőcsei Pál mester háza, a volt sturi evangélikus líceum épülete, a szépen felújított kereskedőház. A városi falak is hatalmasak és többségükben fennmaradtak. Megkapó szépségüek a szász és magyar építésű házakból álló girbe-gurba utcácskák, melyekbe benézve akár 300 évet ugorhatunk vissza a történelemben.
Lőcsét elhagyva, továbbra is a 18-as (E50) úton haladva (mintegy 20 -22 kilométert) jutunk el a Szepesi várhoz. A vár már messziről látszik az autóból is jobb kéz felől.
A Szepesi vár, az egyik legnagyobb kiterjedésű, monumentális Közép-Európai vár. 634 m tengerszint feletti magasságban, a környék fölött mintegy 200 méterrel kimagasodó mészkőszikláról uralja a Szepesi-medencét. A vár fokozatosan nyerte el mai formáját és kiterjedését.
A vár történetében jelentős év volt az 1464-es év, amikor a mindeddig királyi várat az uralkodó Zápolya Imre és István főnemeseknek adományozta. Bár a Zápolya-család több mint 70 várat birtokolt, a Szepesi várat tartották a családi várnak és ott is székeltek. A várat jelentősen korszerűsítették és kiépítették. Egy új kápolnát építettek, a vártornyot megmagasították és megerősítették, gótikus stílusban átépítették a román stílusú palotát.
A várban született a Habsburg-házi királyok előtti utolsó magyar király – Zápolya János. Ő volt egyben a vár utolsó Zápolya tulajdonosa is, mert miután elvesztette a harcot a magyar trónért, 1528-ban a Habsburgok a várat elkobozták. A várat hamarosan, már 1531-ben Thurzó Sándornak ajándékozták. A Thurzó-család is saját szüksége szerint építette át a várat, több épület ez időben vált reneszánsz stílusúvá. Amikor 1636-ban férfiágon a Thurzó-család kihalt, a várat a Csáky-család szerezte meg, és a vár családjuk birtokában maradt 1945-ig. A Csákyak a várat azonban csak a 17. század végéig lakták, mivel már a 18. század elején Hatkócon (Hodkovce), később Szepesmindszenten (Bijacovce), Kluknón (Kluknava) és más helyen is kényelmes kastélyokat építtettek és odaköltöztek. E kastélyok építésénél a vár több építészeti elemét is felhasználták. A várban csak egy katonai helyőrség maradt, de az is elhagyta a várat az 1780-as tűzvész után. Ezután a vár rommá vált. Így múlik el a világ dicsősége....
A vár történetében jelentős év volt az 1464-es év, amikor a mindeddig királyi várat az uralkodó Zápolya Imre és István főnemeseknek adományozta. Bár a Zápolya-család több mint 70 várat birtokolt, a Szepesi várat tartották a családi várnak és ott is székeltek. A várat jelentősen korszerűsítették és kiépítették. Egy új kápolnát építettek, a vártornyot megmagasították és megerősítették, gótikus stílusban átépítették a román stílusú palotát.
A várban született a Habsburg-házi királyok előtti utolsó magyar király – Zápolya János. Ő volt egyben a vár utolsó Zápolya tulajdonosa is, mert miután elvesztette a harcot a magyar trónért, 1528-ban a Habsburgok a várat elkobozták. A várat hamarosan, már 1531-ben Thurzó Sándornak ajándékozták. A Thurzó-család is saját szüksége szerint építette át a várat, több épület ez időben vált reneszánsz stílusúvá. Amikor 1636-ban férfiágon a Thurzó-család kihalt, a várat a Csáky-család szerezte meg, és a vár családjuk birtokában maradt 1945-ig. A Csákyak a várat azonban csak a 17. század végéig lakták, mivel már a 18. század elején Hatkócon (Hodkovce), később Szepesmindszenten (Bijacovce), Kluknón (Kluknava) és más helyen is kényelmes kastélyokat építtettek és odaköltöztek. E kastélyok építésénél a vár több építészeti elemét is felhasználták. A várban csak egy katonai helyőrség maradt, de az is elhagyta a várat az 1780-as tűzvész után. Ezután a vár rommá vált. Így múlik el a világ dicsősége....
